Az év utolsó napja...előtt...

Barátom,

            tudod, ma úgy tűnik minden pillanat

            némán átzuhan a homokóra parányi résén,

            s kezünk közt csak a múlt marad.

            Nem akarom, hogy emlék legyek csupán,

            nem akarok szomorú falevél lenni a múlt őszi teraszán.

            Mondd, hogy legyek bátor, tavaszi rügy,

            melyből gyümölcsöt érlel a Nap augusztus derekán?

            Ez a perc, most itt, a holnap.

            A résnyire tárt kapun szűrődik át,

            eleven, hívogató lendülete.

            Életed, hogy létezel e kedves sárgolyón, fontos,

            és számít, hogy merre indulsz vele.

            Az élet értelme, azt hiszem, az élet maga,

            mert nélküled szegényebb lenne a világ.

            Amit te adsz, csak te adhatod,

            nem pótolhat téged senki más.

            Add hát magad, adj szívből és igazán,

            mert e Földnek szüksége van rád.

Adjon az Isten áldott, bátorsággal, erővel, kitartással teli új esztendőt mindannyiunknak!

Erős Vár a Mi Istenünk 2013-ban is!