A delegáció és a házigazdák |
Az Európai Egyházak Konferenciájának 14. nagygyűlésének résztvevői a csővári gyülekezetet is meglátogatták a rendezvény utolsó előtti napján. A hat fős delegáció az észak- európai országok képviseletében érkezett. Kari Makinen érsek úr és teológiai asszisztense Finnországból, Jenna Persson Dániából, Marianne Kronberg és Hannah Kroksson Svédországból, végül Andreas Henriksen Aarflot Norvégiából.
A gyülekezet és a küldöttek
közötti kommunikációt segítendő négy kedves gyülekezeti tag (Klenk Györgyi, Nemecz Anikó, Nemecz
Zsuzsanna és Petrovicz Erika) utazott Budapestre, hogy a faluba kísérje a
vendégeket, valamint az egész nap folyamán tolmácsolja az eseményeket.
Az első programpont az
istentiszteleti alkalom volt, mely előtt már a templomajtóban a csővári
népviseletbe öltözött kántor fogadta a nagygyűlés tagjait. Mivel Maria
Ágústsdóttir sajnos megbetegedett, így a kétnyelvű istentisztelet eredeti
tervei módosultak. Míg a csőváriak Laczi Roland magyar nyelvű prédikációját hallgatták,
a vendégek sem maradtak igei útravaló nélkül: a megbetegedett lelkésznő előre
megküldött angol nyelvű szolgálatát olvashatták el.
Az énekkari szolgálat után a
csővári gyülekezet felügyelőjének köszöntője hangzott el magyarul és angolul, majd
Kari Makinen mondta el néhány szóban látogatásuk célját, korábbi magyarországi
élményeit, és Isten áldását kérte az egybegyűltekre, jókívánságait Pap Kinga
Marjatta tolmácsolta.
Az istentisztelet után az imateremben
terített asztal várt mindenkit. A kötetlen beszélgetések során a tolmácsok
segítségével kicsit jobban megismerték egymást a házigazdák és a vendégek. Az
ebéd után Nemecz Zsuzsanna és Nemecz Anikó készített interjút az érsek úrral.
Tisztelt Érsek Úr! Melyek a CEC legfőbb célkitűzései?
A CEC céljainak két fő iránya van. Az első az, hogy
megteremtsen egy platformot, fórumot az európai egyházak számáram, ahol meg
ismerhetik egymást és párbeszédet kezdeményezhetnek egymással. Ezzel erősítik a
közöttük lévő összhangot és együttműködést. Másrészt azért van szükség a CEC
működésére, hogy erősítse az egyházak hangját, ami az európai társadalomban a
közös hang. A magyar és a finn egyházak hangjai külön-külön gyengék, de együtt
erősebbek. Így hatással lehetnek az európai kultúrára és politikára. Ezért is
költözik a szervezet székhelye Brüsszelbe. Bár a CEC nem csak az Európai Unió
határain belül működő szervezet, de fontos Brüsszelben képviselje magát.
Mi a
14. idei nagygyűlés célja, fő témája?
A
14. nagygyűlés nem volt hagyományos konferencia, mivel a cél az volt, hogy a
szervezet alapszabályzatát újrafogalmazzuk. Az eredeti alapszabályzat a
hidegháború idejéből származik, és természetesen azóta a körülmények és a
kihívások is jelentősen megváltoztak. Emellett a szervezeti felépítés túl
bonyolult, és olyan szervezetet kell létrehoznunk, ami az új kihívásokra
hatékonyabban reagál. Tehát, a nagygyűlés célja az volt, hogy megújítsa a CEC
identitását.
Magyarországon
az evangélikus egyházban nincs érseki cím, számunkra ismeretlen ez a pozíció
egyházunkban. Ezért különösen is érdekes számunkra, hogy mik a fő tevékenységi
területei érsekként?
Mi Finnországban azt mondjuk, hogy az érsek „primus inter
pares”, azaz első az egyenlők között. Én csak egyike vagyok a tíz finn
püspöknek, de vannak különleges feladataim is, mint például az érseki
konferencia elnöklése. Egyre inkább, bár ez nem hivatalos, hogy az egyház arca
legyek, képviseljem az egyházat a nyilvánosság előtt. De nem vagyok a többi
püspök főnöke, egy szinten vagyunk. Egyes egyházakban létezik a vezető püspöki
cím, ahhoz tudnám hasonlítani. Nálunk történelmi okokból maradt meg ez a rang
és elnevezés, a nyugati tradícióból származik.
Munkájának mely területe áll legközelebb hozzá?
Mielőtt püspök vagy érsek lettem volna lelkészként dolgoztam
vidéken. Ennek a munkának egy része, ami nagyon közel állt a szívemhez, hogy
kapcsolatot teremthettem az emberekkel, és meghallgathattam életük történetét.
Sajnálom, hogy mostani pozíciómban, kevesebb alkalmam nyílik erre. Másrészt
kihívást jelent számomra megjelenni a médiában, és az egyházat képviselni a
nyilvános vitákon. Ez nehéz feladat, és ugyan a kihívást élvezem, de nem
szeretek a középpontban lenni.
Azt
mondta, hogy az egyházak hangja erősebb, ha együtt szólnak fel, illetve, hogy
munkájának része, hogy az egyházat képviselje a nyilvánosság előtt. Mi az az
üzenet, amit a legfontosabbnak tart eljuttatni az embereknek a mai világban?
Ezt
nem lehet egy mondatban vagy szóban összefoglalni. De egy nagyon fontos oldala
a tradicionális keresztény hitnek a remény üzenete. Ez különösen igaz a
jelenlegi helyzetben, amikor olyan kérdésekkel kell szembesülnünk, mint a
globális felmelegedés, gazdasági válság. Fennáll a veszélye annak, hogy az
emberek depresszióssá válnak, és akkor nem tudunk hatékonyan cselekedni és
fenntartani az életünket. Ezért az egyház üzenetének, a reménynek kell lennie.
Ebben a világban ahol, a szociális problémákat az gazdaság szintjén próbálják
megoldani, az egyház egy másik nyelvet kínál. Ez egy teljesen más megközelítés
az élethez, amelynek középpontjában Jézus Krisztus áll.
A köszönetnyilvánítások és
jókívánságok után elkészült a csoportkép is. A delegáció Budapest felé vette az
irányt, a gyülekezet pedig a nagygyűlés jelszavának tett eleget: Most tehát miért késlekedtek? A tőle jól
megszokott összefogással, késlekedés nélkül tett rendet a gyülekezeti teremben
és a parókia udvarán. A Csővári Evangélikus Egyházközség, ha egy napra is, de
része lehetett egy rendkívüli eseménynek, melyben a különböző egyházak vezetői
európai szinten is egymás támogatását és a hatékony együttműködést keresik az
erkölcsi, gazdasági és lélektani válság közepette is.
Erős Vár a Mi Istenünk!
A nap képekben:
Templom felé félúton |
A pap, az érsek meg a titkár:) |
Eligazítás |
Eligazítás |
Fogadás népviseletben |
A tolmácsok |
Az énekkar szolgálata |
Felügyelői köszöntés kétnyelven |
Érseki köszöntő |
Interjú Kari Makinnen-nel |
A Nemecz házaspár avagy a főszervezők:) |
...és miután a vendégsereg elment...kezdődtek a helyreállítási munkálatok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése