Erősvára...: A CEC delegációjának csővári látogatása

A delegáció és a házigazdák

Az Európai Egyházak Konferenciájának 14. nagygyűlésének résztvevői a csővári gyülekezetet is meglátogatták a rendezvény utolsó előtti napján. A hat fős delegáció az észak- európai országok képviseletében érkezett. Kari Makinen érsek úr és teológiai asszisztense Finnországból, Jenna Persson Dániából, Marianne Kronberg és Hannah Kroksson Svédországból, végül Andreas Henriksen Aarflot Norvégiából.

A gyülekezet és a küldöttek közötti kommunikációt segítendő négy kedves gyülekezeti tag (Klenk Györgyi, Nemecz Anikó, Nemecz Zsuzsanna és Petrovicz Erika) utazott Budapestre, hogy a faluba kísérje a vendégeket, valamint az egész nap folyamán tolmácsolja az eseményeket.

Az első programpont az istentiszteleti alkalom volt, mely előtt már a templomajtóban a csővári népviseletbe öltözött kántor fogadta a nagygyűlés tagjait. Mivel Maria Ágústsdóttir sajnos megbetegedett, így a kétnyelvű istentisztelet eredeti tervei módosultak. Míg a csőváriak Laczi Roland magyar nyelvű prédikációját hallgatták, a vendégek sem maradtak igei útravaló nélkül: a megbetegedett lelkésznő előre megküldött angol nyelvű szolgálatát olvashatták el.

Az énekkari szolgálat után a csővári gyülekezet felügyelőjének köszöntője hangzott el magyarul és angolul, majd Kari Makinen mondta el néhány szóban látogatásuk célját, korábbi magyarországi élményeit, és Isten áldását kérte az egybegyűltekre, jókívánságait Pap Kinga Marjatta tolmácsolta.

Az istentisztelet után az imateremben terített asztal várt mindenkit. A kötetlen beszélgetések során a tolmácsok segítségével kicsit jobban megismerték egymást a házigazdák és a vendégek. Az ebéd után Nemecz Zsuzsanna és Nemecz Anikó készített interjút az érsek úrral.

Tisztelt Érsek Úr! Melyek a CEC legfőbb célkitűzései?

A CEC céljainak két fő iránya van. Az első az, hogy megteremtsen egy platformot, fórumot az európai egyházak számáram, ahol meg ismerhetik egymást és párbeszédet kezdeményezhetnek egymással. Ezzel erősítik a közöttük lévő összhangot és együttműködést. Másrészt azért van szükség a CEC működésére, hogy erősítse az egyházak hangját, ami az európai társadalomban a közös hang. A magyar és a finn egyházak hangjai külön-külön gyengék, de együtt erősebbek. Így hatással lehetnek az európai kultúrára és politikára. Ezért is költözik a szervezet székhelye Brüsszelbe. Bár a CEC nem csak az Európai Unió határain belül működő szervezet, de fontos Brüsszelben képviselje magát.

Mi a 14. idei nagygyűlés célja, fő témája?

A 14. nagygyűlés nem volt hagyományos konferencia, mivel a cél az volt, hogy a szervezet alapszabályzatát újrafogalmazzuk. Az eredeti alapszabályzat a hidegháború idejéből származik, és természetesen azóta a körülmények és a kihívások is jelentősen megváltoztak. Emellett a szervezeti felépítés túl bonyolult, és olyan szervezetet kell létrehoznunk, ami az új kihívásokra hatékonyabban reagál. Tehát, a nagygyűlés célja az volt, hogy megújítsa a CEC identitását.

Magyarországon az evangélikus egyházban nincs érseki cím, számunkra ismeretlen ez a pozíció egyházunkban. Ezért különösen is érdekes számunkra, hogy mik a fő tevékenységi területei érsekként?

Mi Finnországban azt mondjuk, hogy az érsek „primus inter pares”, azaz első az egyenlők között. Én csak egyike vagyok a tíz finn püspöknek, de vannak különleges feladataim is, mint például az érseki konferencia elnöklése. Egyre inkább, bár ez nem hivatalos, hogy az egyház arca legyek, képviseljem az egyházat a nyilvánosság előtt. De nem vagyok a többi püspök főnöke, egy szinten vagyunk. Egyes egyházakban létezik a vezető püspöki cím, ahhoz tudnám hasonlítani. Nálunk történelmi okokból maradt meg ez a rang és elnevezés, a nyugati tradícióból származik.

Munkájának mely területe áll legközelebb hozzá?

Mielőtt püspök vagy érsek lettem volna lelkészként dolgoztam vidéken. Ennek a munkának egy része, ami nagyon közel állt a szívemhez, hogy kapcsolatot teremthettem az emberekkel, és meghallgathattam életük történetét. Sajnálom, hogy mostani pozíciómban, kevesebb alkalmam nyílik erre. Másrészt kihívást jelent számomra megjelenni a médiában, és az egyházat képviselni a nyilvános vitákon. Ez nehéz feladat, és ugyan a kihívást élvezem, de nem szeretek a középpontban lenni.

Azt mondta, hogy az egyházak hangja erősebb, ha együtt szólnak fel, illetve, hogy munkájának része, hogy az egyházat képviselje a nyilvánosság előtt. Mi az az üzenet, amit a legfontosabbnak tart eljuttatni az embereknek a mai világban?

Ezt nem lehet egy mondatban vagy szóban összefoglalni. De egy nagyon fontos oldala a tradicionális keresztény hitnek a remény üzenete. Ez különösen igaz a jelenlegi helyzetben, amikor olyan kérdésekkel kell szembesülnünk, mint a globális felmelegedés, gazdasági válság. Fennáll a veszélye annak, hogy az emberek depresszióssá válnak, és akkor nem tudunk hatékonyan cselekedni és fenntartani az életünket. Ezért az egyház üzenetének, a reménynek kell lennie. Ebben a világban ahol, a szociális problémákat az gazdaság szintjén próbálják megoldani, az egyház egy másik nyelvet kínál. Ez egy teljesen más megközelítés az élethez, amelynek középpontjában Jézus Krisztus áll.

A köszönetnyilvánítások és jókívánságok után elkészült a csoportkép is. A delegáció Budapest felé vette az irányt, a gyülekezet pedig a nagygyűlés jelszavának tett eleget: Most tehát miért késlekedtek? A tőle jól megszokott összefogással, késlekedés nélkül tett rendet a gyülekezeti teremben és a parókia udvarán. A Csővári Evangélikus Egyházközség, ha egy napra is, de része lehetett egy rendkívüli eseménynek, melyben a különböző egyházak vezetői európai szinten is egymás támogatását és a hatékony együttműködést keresik az erkölcsi, gazdasági és lélektani válság közepette is.

Erős Vár a Mi Istenünk!

A nap képekben: