A CEC delegációjának csővári látogatása

A delegáció és a házigazdák

Az Európai Egyházak Konferenciájának 14. nagygyűlésének résztvevői a csővári gyülekezetet is meglátogatták a rendezvény utolsó előtti napján. A hat fős delegáció az észak- európai országok képviseletében érkezett. Kari Makinen érsek úr és teológiai asszisztense Finnországból, Jenna Persson Dániából, Marianne Kronberg és Hannah Kroksson Svédországból, végül Andreas Henriksen Aarflot Norvégiából.

A gyülekezet és a küldöttek közötti kommunikációt segítendő négy kedves gyülekezeti tag (Klenk Györgyi, Nemecz Anikó, Nemecz Zsuzsanna és Petrovicz Erika) utazott Budapestre, hogy a faluba kísérje a vendégeket, valamint az egész nap folyamán tolmácsolja az eseményeket.

Az első programpont az istentiszteleti alkalom volt, mely előtt már a templomajtóban a csővári népviseletbe öltözött kántor fogadta a nagygyűlés tagjait. Mivel Maria Ágústsdóttir sajnos megbetegedett, így a kétnyelvű istentisztelet eredeti tervei módosultak. Míg a csőváriak Laczi Roland magyar nyelvű prédikációját hallgatták, a vendégek sem maradtak igei útravaló nélkül: a megbetegedett lelkésznő előre megküldött angol nyelvű szolgálatát olvashatták el.

Az énekkari szolgálat után a csővári gyülekezet felügyelőjének köszöntője hangzott el magyarul és angolul, majd Kari Makinen mondta el néhány szóban látogatásuk célját, korábbi magyarországi élményeit, és Isten áldását kérte az egybegyűltekre, jókívánságait Pap Kinga Marjatta tolmácsolta.

Az istentisztelet után az imateremben terített asztal várt mindenkit. A kötetlen beszélgetések során a tolmácsok segítségével kicsit jobban megismerték egymást a házigazdák és a vendégek. Az ebéd után Nemecz Zsuzsanna és Nemecz Anikó készített interjút az érsek úrral.

Tisztelt Érsek Úr! Melyek a CEC legfőbb célkitűzései?

A CEC céljainak két fő iránya van. Az első az, hogy megteremtsen egy platformot, fórumot az európai egyházak számáram, ahol meg ismerhetik egymást és párbeszédet kezdeményezhetnek egymással. Ezzel erősítik a közöttük lévő összhangot és együttműködést. Másrészt azért van szükség a CEC működésére, hogy erősítse az egyházak hangját, ami az európai társadalomban a közös hang. A magyar és a finn egyházak hangjai külön-külön gyengék, de együtt erősebbek. Így hatással lehetnek az európai kultúrára és politikára. Ezért is költözik a szervezet székhelye Brüsszelbe. Bár a CEC nem csak az Európai Unió határain belül működő szervezet, de fontos Brüsszelben képviselje magát.

Mi a 14. idei nagygyűlés célja, fő témája?

A 14. nagygyűlés nem volt hagyományos konferencia, mivel a cél az volt, hogy a szervezet alapszabályzatát újrafogalmazzuk. Az eredeti alapszabályzat a hidegháború idejéből származik, és természetesen azóta a körülmények és a kihívások is jelentősen megváltoztak. Emellett a szervezeti felépítés túl bonyolult, és olyan szervezetet kell létrehoznunk, ami az új kihívásokra hatékonyabban reagál. Tehát, a nagygyűlés célja az volt, hogy megújítsa a CEC identitását.

Magyarországon az evangélikus egyházban nincs érseki cím, számunkra ismeretlen ez a pozíció egyházunkban. Ezért különösen is érdekes számunkra, hogy mik a fő tevékenységi területei érsekként?

Mi Finnországban azt mondjuk, hogy az érsek „primus inter pares”, azaz első az egyenlők között. Én csak egyike vagyok a tíz finn püspöknek, de vannak különleges feladataim is, mint például az érseki konferencia elnöklése. Egyre inkább, bár ez nem hivatalos, hogy az egyház arca legyek, képviseljem az egyházat a nyilvánosság előtt. De nem vagyok a többi püspök főnöke, egy szinten vagyunk. Egyes egyházakban létezik a vezető püspöki cím, ahhoz tudnám hasonlítani. Nálunk történelmi okokból maradt meg ez a rang és elnevezés, a nyugati tradícióból származik.

Munkájának mely területe áll legközelebb hozzá?

Mielőtt püspök vagy érsek lettem volna lelkészként dolgoztam vidéken. Ennek a munkának egy része, ami nagyon közel állt a szívemhez, hogy kapcsolatot teremthettem az emberekkel, és meghallgathattam életük történetét. Sajnálom, hogy mostani pozíciómban, kevesebb alkalmam nyílik erre. Másrészt kihívást jelent számomra megjelenni a médiában, és az egyházat képviselni a nyilvános vitákon. Ez nehéz feladat, és ugyan a kihívást élvezem, de nem szeretek a középpontban lenni.

Azt mondta, hogy az egyházak hangja erősebb, ha együtt szólnak fel, illetve, hogy munkájának része, hogy az egyházat képviselje a nyilvánosság előtt. Mi az az üzenet, amit a legfontosabbnak tart eljuttatni az embereknek a mai világban?

Ezt nem lehet egy mondatban vagy szóban összefoglalni. De egy nagyon fontos oldala a tradicionális keresztény hitnek a remény üzenete. Ez különösen igaz a jelenlegi helyzetben, amikor olyan kérdésekkel kell szembesülnünk, mint a globális felmelegedés, gazdasági válság. Fennáll a veszélye annak, hogy az emberek depresszióssá válnak, és akkor nem tudunk hatékonyan cselekedni és fenntartani az életünket. Ezért az egyház üzenetének, a reménynek kell lennie. Ebben a világban ahol, a szociális problémákat az gazdaság szintjén próbálják megoldani, az egyház egy másik nyelvet kínál. Ez egy teljesen más megközelítés az élethez, amelynek középpontjában Jézus Krisztus áll. 

A köszönetnyilvánítások és jókívánságok után elkészült a csoportkép is. A delegáció Budapest felé vette az irányt, a gyülekezet pedig a nagygyűlés jelszavának tett eleget: Most tehát miért késlekedtek? A tőle jól megszokott összefogással, késlekedés nélkül tett rendet a gyülekezeti teremben és a parókia udvarán. A Csővári Evangélikus Egyházközség, ha egy napra is, de része lehetett egy rendkívüli eseménynek, melyben a különböző egyházak vezetői európai szinten is egymás támogatását és a hatékony együttműködést keresik az erkölcsi, gazdasági és lélektani válság közepette is.

Erős Vár a Mi Istenünk!

A nap képekben:

Templom felé félúton

A pap, az érsek meg a titkár:)

Eligazítás

Eligazítás

Fogadás népviseletben

A tolmácsok

Az énekkar szolgálata

Felügyelői köszöntés kétnyelven

Érseki köszöntő

Interjú Kari Makinnen-nel

A Nemecz házaspár avagy a főszervezők:)

...és miután a vendégsereg elment...kezdődtek a helyreállítási munkálatok...

Bible Apple- Az isteni alkalmazás Bonyhádon

2013. június 17. és 22. között került megrendezésre a 9. evangélikus konfirmandus és ifjúsági tábor a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium falai között.  Aradi András bonyhádi és Laczi Roland csővári lelkész vezetésével, a gimnazista segítőkkel együtt több, mint 50 gyermek vett részt a jubileumi alkalmához közeledő táborban.

 Az elmúlt év „Vessétek ki a hálót” témája után, áteveztek a világháló, a modern kommunikációs eszközök „vizeire”. Azokat a kapcsolódási pontokat keresték lelkészek és teológusok segítségével, ahol ma is szól hozzánk az Isten. Hogyan lehet meghallani az isteni szót, üzenetet az információktól hangos világunkban? Erről szóltak a napok kereteit adó reggeli és esti áhítatok.

A hetet hagyományosan Gáncs Péter elnök-püspök nyitotta meg, majd a ráhangoló-ismerkedő játékok következtek. A délelőttök folyamán forgószínpadszerűen 3 különböző helyszínen folytak a csoportbeszélgetések: fiúk és lányok, elveszett és megtalált témában, illetve önismereti társasjáték keretében. Kedden délután Sefcsik Zoltán szekszárdi lelkész előadását hallgatták meg az isteni alkalmazás jeleiről az életünkben. A fizikai erőnlétet leginkább igénybevevő programra szerdán került sor. A táborozóknak 6 óra alatt sikerült meghódítaniuk a Mecsek legmagasabb pontját, a kimerítő, de élményekben gazdag túrán a Zengő érintésével 15 km-et tettek meg.

A gimnáziumi tanárok szervezésében többféle sportra is lehetősége nyílt a gyerekeknek: falmászás, lövészet és az atlétikai csarnokban megrendezett sorverseny során is összemérték erejüket. Majd a szintén hagyománynak számító akadályversenyen humoros ügyességi, szellemi és az egyházi élettel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk a csapatoknak.

Az esti programok színes kavalkádjának sorát a kedd esti Korál-sziget koncert nyitotta meg, majd szerdán Fele sem igaz vetélkedő, csütörtökön pedig Gábriel koncert következett. Az igazi könnyes-mosolygós pénteki búcsúestre már valódi közösségként érkeztek meg a csapatok. A dalok végre hangosan szárnyaltak, az eredményhirdetéseken számba vehették milyen nagyszerűen tudtak együttműködni. A hét eseményeit feldolgozó, tréfásan átírt ifjúsági énekek minden sora arról árulkodott, hogy tele voltak a szívek hálával és élményekkel. Az este zárásaként megtekinthettek egy vetítést, együtt nézve végig a komoly és vidám pillanatokat, az egyre fáradtabb, de egyre csillogóbb szemű arcokat.

A szombat délelőtti záró istentiszteleten Aradi András prédikációja az elkeseredett, „lefagyott” életünket újratelepítő Isten végtelen szeretetéről, a minden szükséges alkalmazást tartalmazó hívő élet lehetőségeiről szólt. Az úrvacsorai közösség csendjében, a kézen fogva elmondott Miatyánk szavaiban, az útra bocsájtó áldásban részesülve minden táborozó és vezető magával vitte az isteni alkalmazás erejét az otthonába. Hogy éltető erőként szolgáljon a mindennapokban és elkísérjen a 2014-es, jubileumi táborig.

Erős Vár a Mi Istenünk!

Kedvcsináló pillanatok:

 

Évzáró parti 2013 Csővár

A csapat

2013. június 1-én szombaton délután a hagyományos évzáró partira gyűltünk össze a csővári parókia udvarán. Több mint húsz bibliakörös és hittanos gyerek ünnepelte együtt a lassanként véget érő tanévet.

Juhász Zsuzsanna bibliakör vezető és Laczi Roland lelkész vezetésével játszottak, kézműveskedtek, vetélkedtek. 

Igénybe vettünk minden a parókián fellelhető sporteszközt: frizbit, röplabdát, focit, tollaslabdát, lufit, hogy minden percet kihasználjunk, mielőtt az egész délután bennünket fenyegető felhők megnyerték volna a csatát.

Már a teraszon énekeltünk, imádkoztunk és pakoltunk, mire eleredt az eső. 

Vidám délután volt, méltó befejezése a hittanos tanévnek és nyitánya a hidegnek ígérkező, mégis garantáltan tanulásmentes vakációnak.

Disputa

A legfiatalabb résztvevő:)

Jövőre veletek és a többiekkel ugyanitt:)

Erős Vár a Mi Istenünk!

Országos hittanverseny

A csapat fele..."csak ők szednek Béres- cseppet:)"

2013. április 27-én Budapesten rendezték meg az Evangélikus Hittanverseny országos gyülekezeti döntőjét. Csővárt és Pencet a csővári 1-2. osztályos tanulók képviselték. A csapatot sajnos a bárányhimlő megfelezte, így Kukaj Csanád 1. osztályos és Kukaj Csenge 2. osztályos tanulók álltak helyt hősiesen a versenyen, melyen saját korosztályukban 15 csapat indult. A feladatok megoldásában ugyan nem vehetett részt, de a csapatot lelkiekben és jelenlétben támogatta Kukaj Emőke 4. osztályos tanuló is.

Ebben a nehéz helyzetben is sikerült megszerezniük az 5. helyezést. Ezúton is gratulálunk nekik, és köszönjük a munkájukat, lelkesedésüket és a szülők támogatását!

programok 1

programok 2

Erős Vár a Mi Istenünk!