Mire készülsz most?

A csővári gyülekezet konfirmandusait már csak egy este választja el a vizsgától és az istentisztelettől. A pencieknek még van egy hetük izgulni és tanulni, várni a nagy ünnepet.

Mi evangélikusok mindannyian emlékszünk még arra, hogy 12 vagy 14 évesen az ismerős görccsel a gyomrunkban arról álmodoztunk, bárcsak a Káté első kérdését kapnánk: Mire készülsz most? Emlékszünk az érzésre, hogy család és gyülekezeti tagok előtt kell megfelelnünk nemcsak a kérdésekre, hanem valami sokkal nagyobbra.

Ahogy ott álltunk a templomban talán arra gondoltunk, hogy lehet, hogy ez a sok ember már túlesett ezen a vizsgán, hogy megfelelt minden neki szánt kérdésre.

Most, hogy felnőttünk rájöttünk, hogy korántsem tudjuk mindenre a választ, és mindennap konfirmációra van szükségünk, mert újabb és újabb próbák elé állít az életünk, Istenünk.

Fekete István így ír a Téli berek című könyvében:

"A berekben nincs protekció, és a tél nem ismer pótvizsgát. Itt állandóan tudni kell az egész anyagot, mindennap felelni, súgni nem lehet, és egyetlen rossz felelet az élet bukását jelenti."

Érezzük, hogy a "berek", a való élet sokszor erőnkön felül próbál meg bennünket, és mégis valami felfoghatatlan csoda folytán a keresztény embernek mégis protekciója van, Jézus azon az emlékezetes napon szerezte meg nekünk. Ma, amikor szinte minden lépésünkhöz, protekcióra, kapcsolati tőkére van szükségünk, pontosan tudjunk, micsoda kincs az "isteni protekció", hogy mérhetetlen szeretet részesei lehetünk, egy mérhetetlen áldozat árán.

Talán egyházunk sok-sok konfirmandusa áll vizsga előtt ezen a szombat estén, talán nagy sebességgel pörögnek még a Káté lapjai a gyerekszobákban, hogy mindenki helytállhasson holnap.

Áldjon meg az Isten minden fiatalt, és gyülekezetet, akik részt vesznek holnap ezen a különleges "beavatási szertartáson", hogy megünnepeljék mindannyian: "isteni protekció" részesei vagyunk.

Legyen ez a blogbejegyzés egy "röpke fohász" az idei evangélikus konfirmációkért!

Erős Vár a Mi Istenünk!